Tanulási napló

2013. 04. 08.

A mai napot egy részteszttel kezdtük, amit szerintem nekem az eddigieknél jóval rosszabbra sikerült megírnom, lévén az utolsó teljes feladatot elrontottam (legalábbis ez az érzésem).

Miután befejeztük a résztesztet párokra osztottak bennünket, majd minden két pár kapott egy diákot, aki hiányzott a múlt héten és óra végéig korrepetálni kellett, mert az óra végén ők is megírták a tesztet. Én a Kanadából jött osztálytársunkat kaptam, aki matematikából is csak általános iskolai szinten van, így nem sok esélyt láttunk a sikeres korrepetálására, ja és nem beszél magyarul ez külön nehezítette a feladatot. Végül neki nem kellett megírnia a tesztet, ezzel mi (mármint a korrepetálók) megmenekültünk egy 0-ástól, merthogy amilyen jegyet ő (mármint a kanadai srác) kapott volna azt kaptuk volna mi is.

2013. 04. 09.

Ma a hétvégi olvasmány átbeszélésével kezdtünk, ahol az osztály új inaktivitási rekordot döntött. Csak az első kérdés megválaszolása tartott kb. 10 percig. (Ha valakit érdekelne a kérdés: Mi a különbség a külső és belső égésű motor közt? A válasz pedig: A belső égésű motornál, a hő közlés és a munkavégzés egy helyen történik, a külső égésűnél pedig nem.) Ez után további hosszú perceket töltöttünk a hatásfok fogalmának emlékezetünkbe idézésével. A csoportból összesen öt ember emlékezett rá.

Az órán megismertük továbbá egy házilag is elkészíthető (egyszerűsített) gőzgép felépítését is. Megtanultuk a fajhő fogalmát, továbbá az olvadáshő és forráshő jelentését is. Megtudtuk, hogy az olvadás- és forráspont hogyan változik a hőmérséklet és a nyomás összefüggésében.

Végül a tanár úr kifejtette, milyen nehéz is neki velünk, mivel a csoport 95%-a semmilyen hajlandóságot nem mutat a tanulásra.

Ezt a bejegyzést az előző bejegyzés korrigálásával kezdeném, melynek lényege (mármint a korrigálásé), hogy ez a bejegyzés tartalmazza az április 4-ei információkat, amiket az előzőben 4-ére írtam, azok 3-ára értendők. Hogy miért nem szerkesztem újra az előző bejegyzésemet? Ez egyszerű, mert lusta vagyok.

2013. 04. 04.

Akkor, hogy mi is történt igazából 4-én. Az órát kevesen kezdtük, a csoport több mint harmada hiányzott, ezért az egész óra az ismétlés jegyében telt. Az ismétlés tartalmazta az előző órai, de még a szeptemberi tananyagot is. Persze azért nem ártott az ismétlés, hiszen elég gyorsan felejtő csoport vagyunk.

Az egyetlen új dolog, amit vettünk az a „” képlet volt. Valamint megtanultuk, hogyan lehet egy régi (most kb. 45 éves lenne) Ford Taurust megszerelni egy hajgumival. J

2013. 04. 05.

Először egy számolós feladatot kaptunk, melyet az egyesített gázállandó segítségével lehetett kiszámolni. Ez az osztály nagy részének csak sokadik nekifutásra sikerült, de volt aki csak a tanár úrral együtt haladva tudta megoldani. Ez után megismerkedtünk egy képlettel, melynek segítségéből a nyomás és a térfogat változás ismeretében ki tudjuk számítani a munkát. (Ezt mi az ’izo-’ folyamatokkal kapcsolatban vettük.)

Mikor ezzel is végeztünk egy új típusú energiaváltozással, amit adiabatikusnak hívnak. Ennek a lényege abban áll, hogy a folyamat során a rendszer nem ad le és nem vesz fel hőt. Az ilyen folyamatoknál a belső energia változás nagysága megegyezik a munka mértékével.

Most már négy speciális folyamatot is ismerünk:

• izobar – a nyomás állandó
• izochor – a térfogat állandó
• izoterm – a hőmérséklet állandó
• adiabatikus – nincs hő változás

Ezekre a folyamatokra néztünk gyakorlásként példákat a mindnapokból. Végül pedig egy kis gondolkodtató feladatot kellett elvégeznünk. És a tanár úr figyelmeztetett minket a hétfői dolgozatra és kiadta az olvasni valót.

Ja és az óra vége  előtt néhány osztálytársunk (szám szerint 3) bemutatott egy-egy otthon készített kísérletet.

2013. 04. 06.

Ezen a napon nem foglalkoztam természettudománnyal.

2013. 04. 07.

A mai napon neki álltam egy stirling engine-t készíteni. Ehhez először is elmentem apukámmal egy barkácsáruházba és megvásároltunk néhány hozzávalót, ami nem volt otthon (pl. 2mm-es drót). Otthon hosszan fejtegettem az angol nyelvű leírást, majd megkértem a szüleimet, hogy segítsenek. Egy idő után megnéztünk egy videót az elkészítéséről és rögtön úgy éreztük megvilágosodtunk. Ez után elkezdtük elkészíteni a motort. De elég sok nehézségünk akadt (próbáljatok meg hosszában átfúrni egy csavart). Végül sok küzdelem és egy vacsora után elkészült a motor, ami nem működött, ezért neki álltunk megkeresni a hibát, de ez eddig nem sikerült. Talán holnapig történik még valami csoda.

Ha valaki esetleg szeretne próbálkozni ezzel a motorral, akkor itt található a leírása:

• http://www.scraptopower.co.uk/can-stirling/make-a-coke-can-stirling-engine

2013. 03. 26.

A mai órára elfelejtettem bevinni a füzetemet és a tankönyvemet, ezért egy külön lapra dolgoztam.
Először egy ismétlő feladatot kaptunk, egy izoterm folyamat alatt végbemenő nyomásváltozást vizsgáltunk. Majd vettük az izobar folyamatokat, ahol a nyomás az állandó. Erre vettünk néhány gyakorlati példát is, például így helyezik fel a vasút kocsik kerekeit a tengelyre (zsugorkötés) vagy a hőmérők is ez alapján működnek. Végül vettük az izochor folyamatokat, ahol a térfogat állandó, ezt például a főzésben a kuktánál lehet megfigyelni.

Ez után megtanultuk a gázállandó fogalmát és mértékét is, majd számoltunk vele. Végül kaptunk egy feladatot, mely során egy zeppelin ballonjában lévő hidrogén tömegét kellett kiszámolnunk.

2013. 03. 27.

A mai órán a tanár úrnak helyettesítenie kellett egy másik órán, ezért azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk egy képregényt, amelyben minden eddig tanult fogalomnak, kifejezésnek szerepelnie kell.

Mi egy tudós csapatról készítettünk képregényt, akiket elrabolnak, és szobáról szobára kell rejtvényeken végig küzdeniük magukat, hogy visszanyerjék szabadságukat.

Délután még elkezdtük a kísérlet videónk forgatását is, a kísérlethez szükséges teljes kép anyagot sikeresen rögzítettük, majd részben kidolgoztuk, hogy mi is lesz a videó tényleges kinézete majd.

2013. 03. 28. – 2013. 04. 04.

A tavaszi szünet (és a sportnap) alatt nem foglalkoztam a természet ismerettel, ez alól kivétel április elseje, amikor felvettem a definíció videóhoz szükséges képi anyagot, illetve negyedike, amikor még átnéztem a teljes eddigi anyagot.

2013. 03. 22.

Pénteken a légnyomásról tanultunk. Először azt vettük, hogy hogyan jött rá Torrichelli, ennek a létezésére. Ezzel párhuzamosan átismételtük az SI alapmértékegységeit.ó (hossz, tömeg, idő, áramerősség, hőmérséklet, fényerősség, anyagmennyiség), valamint a mértékegységekhez kapcsolható előtagokat (piko-, nano-, mikro-, mili-, kilo-, mega-, giga-, tera-). Ez után megbeszéltük, hogy a légnyomás nagysága mitől függ, illetve azt, hogy a szél miként jön létre.

Miután a légnyomást így átvettük, áttértünk a párolgásra, itt megtanultam egy új fogalmat, a relatív páratartalmat, ez mint megtudtam, azt mutatja meg, hogy az adott levegő páratartalma, az adott hőmérsékleten telített párataartalmú levegő páratartalmának hány százaléka.

Az óra ezzel lényegében véget is ért, a tanár úr figyelmeztett minket, hogy hétfőn dolgozatot írunk és, hogy nézzük át a tankönyvben az anyagot.

2013. 03. 23.

A szombati nap folyamán semmi lényegeset, termtudhoz köthetőt nem csináltam.

2013. 03. 24.

Viszont vasárnap délután úgy döntöttem eleget teszek a tanár úr óra végi felszólításának és átnéztem az anyagot, igaz a tény anyagból nem sok olyanhoz jutottam, amit órán ne vettünk volna. Ez az átnézés, segített abban, hogy a képleteket megjegyezzem.

2013. 03. 25.

Hétfőn reggel mialatt az iskola felé jöttem még átnéztem és memorizáltam a képleteket, amik általában nehezen mennek. Mikor beértem és elkezdődött az óra, megírtuk a dolgozatot, ami szerintem jól sikerült.

A dolgozat után elkezdtünk az áramlástannal foglalkozni. Először a Bernoulli-törvényt vettük, majd megállapítottuk, hogy ez is segíti a repülőgépeket a repülésben. (De persze, mint megtudtuk a tanár úrtól a repüléshez semmi más nem kell, csak az, hogy a föld mellé essünk.) Valamint megtanultuk, hogy egy cső keresztmetszete és a benne áramló folyadék sebessége fordítottan arányos.

Ez után áttértünk a gázokra. Megbeszéltük a gázok négy állapot jelzőjét (térfogat, nyomás, hőmérséklet, anyagmennyiség). Megvizsgáltuk a  térfogat és a nyomás összefüggését úgy, hogy a hőmérséklet és az anyagmennyiség állandó. Az órát végül a Bojle-Marriot törvénnyel és az izoterma fogalmával fejeztük be.

2013. márc. 20.

A szerdai órát a csoport nagy megkönnyebbülésére nem a beígért dolgozattal kezdtük, hanem elvégeztünk néhány olyan kísérletet, amiket majd a későbbi órák során fogunk tudni megmagyarázni. Miután mind a hét kísérletet elvégeztük, rátértünk az aznapi témára, a nyomásra. Először az olyan alap dogokat tanultuk meg, mint a jele, mértékegysége vagy kiszámítása. Majd elvégeztünk néhány tankönyvi feladatot. Miután a szilárd testekre ható nyomást tisztáztuk, rátértünk a hidrosztatikai nyomás fogalmára, ami neve ellenére nem csak a vízben, hanem minden gázban és folyadékban hat. Megtudhattuk, hogy ez minden irányba hat és megtanulhattuk a kiszámítását is. Úgy gondolom, ezek így egy nappal később kezdtek teljesen tisztává válni a fejemben. Miután megtanulhattuk a hidraulikus szerkezetek működési elvét, már is a gázok hidrosztatikai nyomását kezdtük venni. Így tudtam meg, hogy a levegő átlagos nyomása a földön 100 kpa. Ez után még kiszámoltuk, hogy ez hány Newton erőnek felel meg egy átlagos ember esetében.

Otthon még átnéztem a hidrosztatikai nyomásról tanultakat, majd ezzel befejezettnek tekintettem a tegnapi természet ismeret tanulmányaimat.

2013. márc. 21. 

A mai napot ismét kísérlettel kezdtük, melynek az volt a célja, hogy rávezessen minket a felhajtóerő és egy test térfogata közti összefüggésre. Mikor a többség rá jött a lényegre, akkor a nyomás és az erőhatások egyenleteiből levezettük azt a képletet, amivel ki lehet számolni a felhajtóerő nagyságát.

Ez után megfejtettük, hogy mitől függ az, hogy egy test úszik, lebeg, vagy elsüllyed. Természetesen a sűrűségétől. Kiszámoltuk, hogy a levegő mekkora felhajtóerővel emel minket. Végül pedig kaptunk tíz percet arra, hogy megmagyarázzunk egy kísérletet. A kísérletet, mint a helyes magyarázat után megtudtuk, kartézi búvárnak hívják. Természetesen ez a bizonyos magyarázatot a tanár úrtól hallhattuk.

Az óra végén még megkaptuk házi feladatnak, hogy nézzük át az 5-ös leckét, ami a felhajtóerőről és a „testek úszásá”-ról szól.